A háziasszony és munkája a kapitalizmusban

Az 1970-es évek Amerikájában zajló úgynevezett „házimunka-vita” egyik jelentős alakja Wally Seccombe, aki az elsők között kísérelte meg marxi terminológiával feltárni a háziasszony munkájának központi szerepét a kapitalizmusban. Kiindulópontja a munkaérték- elmélet következetes alkalmazása magára a munkaerő reprodukciójára, szembenállva mind a polgári közgazdaságtan, mind a marxista elmélet megközelítésével, amely a házimunkát nem tekinti a tőkés termelés strukturális elemének, ezzel legitimálva a háziasszony pozíciójának és munkájának láthatatlanná tételét. Seccombe abban látja a házimunka alapvető és feloldatlan kettősségét, hogy míg az áruvá vált munkaerő újratermelésével folyamatosan értéket állít elő, a kapitalizmus sajátos logikája szerint mégsem tekinthető termelő munkának (mivel nem kapcsolódik közvetlenül a tőkéhez, és nem termel érték- többletet), így bér sem jár érte, amelynek mélyreható következményei vannak a háziasszony társadalmi pozíciójára, tudatára és lehetőségeire nézve. A férje, gyermekei és önmaga létfenntartásához elengedhetetlen reproduktív munka mint természetes női kötelesség és szeretetszolgálat jelenik meg, elleplezve azt az alapvető szemfényvesztést, hogy a bér valójában nem a munkáért, hanem az újratermelt munkaerőért jár. A házimunka így a férjtől való teljes anyagi kiszolgáltatottságot, elmaradott munkakörülményeket és a nyilvános tértől való elszigeteltséget jelenti, amely korlátozza érdekérvényesítését és a kollektív ellenállásban való részvételét. A háztartási és ipari egységekre történő felosztás tehát a munkásosztály legjelentősebb törésvonala, amely észrevétlenül fordítja egymás ellen a családtagokat, és kizárja a háziasszonyokat a közös szerveződés és küzdelem terébő

Gender and class in Britain and France

This article examines the treatment of women's oppression in feminist theory, focusing on the engagement of second wave feminists with the concept of class and its relation to gender. This examination is carried out with reference to British and French feminisms, identifying the main trends and shifts that have developed over the last 35 years and noting that while these are undoubtedly influenced by a particular national context they are also shaped by increasing European integration and social, political and cultural exchanges at a global level. The authors find evidence of a number of similarities in the questions that feminist theorists have asked in Britain and France but also demonstrate that there are significant differences. They conclude that areas of convergent theoretical interests will extend along with cross-border flows of peoples and information

Feminist Reflections on the Scope of Labour Law: Domestic Work, Social Reproduction and Jurisdiction

Drawing on feminist labour law and political economy literature, I argue that it is crucial to interrogate the personal and territorial scope of labour. After discussing the “commodification” of care, global care chains, and body work, I claim that the territorial scope of labour law must be expanded beyond that nation state to include transnational processes. I use the idea of social reproduction both to illustrate and to examine some of the recurring regulatory dilemmas that plague labour markets. I argue that unpaid care and domestic work performed in the household, typically by women, troubles the personal scope of labour law. I use the example of this specific type of personal service relation to illustrate my claim that the jurisdiction of labour law is historical and contingent, rather than conceptual and universal. I conclude by identifying some of the implications of redrawing the territorial and personal scope of labour law in light of feminist understandings of social reproduction

Mothers construct fathers: Destabilized patriarchy in La Leche League

This paper examines changing masculine ideals from the point of view of women homemakers through a case study of La Leche League, a maternalist organization dedicated to breastfeeding and mother primacy. We suggest two reasons for studying the League: first, an emerging literature suggests that changing norms are seeping into many such seemingly conservative groups, and second, the League continues to be highly successful among white, middle-class, married women. The paper looks at two aspects of masculinity, examining changes in the League through fieldwork, interviews, and content analysis, and finds that new norms of increased father involvement and decreased rights over women's bodies have both influenced League philosophy. We conclude that while in some respects a measure of the decline of men's patriarchal privileges, the League's changes also may contribute to a “restabilization” of male dominance in a modified, partial form.Peer Reviewedhttp://deepblue.lib.umich.edu/bitstream/2027.42/43548/1/11133_2004_Article_BF00990071.pd

Contradictions of Shareholder Capitalism: Downsizing Jobs, Enlisting Savings, Destabilizing Families

Freed from substantial government restraint, the anonymous power of circulating capital has 'turbo-charged' Anglo-American capitalism and spread its neo-liberal currents around the world. Working in concert with other forces, the tidal wave of near-money sloshing around in cyberspace is shifting the balance of power: altering the prevailing patterns of capital accumulation, the pecking order among the agents of capital, and the organizational form of large corporations; turning the balance of class power against labour by intensifying job insecurity on the one hand, while luring the family nest-eggs of fully employed workers into a compensatory bet on the continued appreciation of financial assets on the other, thus confounding their class interests

Politieke ekonomie van de huishoudelijke arbeid : debat over gezin, ekonomie en staat in het huidige kapitalisme /

A collection of articles originally appearing in the Monthly review, New left review, and CSE Pamphlet, 1969-1976.Includes bibliographical references

El debate sobre el trabajo doméstico. Antología

El interés por el tema del trabajo doméstico de la mujer se inició a partir de su opresión en la sociedad capitalista, en particular sobre la situación como ama de casa, esto a partir de los años sesenta del siglo XX. Esta compilación de artículos sobre el trabajo doméstico, escritos por autores de prestigio internacional, presenta textos polémicos de resonancia sobre la mujer y el trabajo doméstico; que si bien difieren entre sí por sus conclusiones, da cuenta, desde distintas perspectivas, de la crítica a un concepto del trabajo tradicionalmente restringido al ámbito de la producción de mercancías, así como de la necesidad de tomar en consideración la estructura, los procesos y la organización del trabajo familiar y de la reproducción. Los estudios que se incluyen ponen de manifiesto aspectos poco estudiados de la función del ama de casa en tanto que agente directo de la reproducción de la fuerza de trabajo y "compensadora", mediante su trabajo en el hogar, del descenso del salario real a fin de mantener un presupuesto familiar. Los artículos más recientes tratan sobre la articulación entre producción y reproducción. El rasgo común que presenta la compilación es el hecho de que, dentro de sus propios enfoques temáticos, cada estudio puede considerarse un "clásico" en tanto que presenta nuevas temáticas y enfoques, y son todos artículos significativos en el llamado "debate inconcluso" sobre el trabajo doméstico